A Gerecse mészkőszirtjein át

Gábor Éva - hidlap.net

Húsz kilométeres túra Dorogtól Bajótig...

A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) és az Egyetértés Sportegyesület Pilisi Természetjáró Szakosztálya múlt szombaton geológiai túrát szervezett a Gerecsében. Az ideálisnak nem mondható terepadottságok, a havas, sáros, latyakos utak ellenére közel hetvenen vágtak neki a mintegy húsz kilométeres távnak Dorogtól a Nagy-Getén, a Kis-Getén, a Hegyeskőn, a Tokodi pincéken, a Mogyorósi-szirteken és az Öreg-hegyen keresztül Bajótig. A túra eseményeit felidézve ajánljuk olvasóinknak a látványos útvonalat.

A két természetjáró egyesület első közösen szervezett túrája iránti érdeklődés jócskán felülmúlta a várakozásokat: az elmúlt hetek sok csapadéka és a megkezdődött olvadás ellenére közel hetven túrázó gyülekezett február utolsó napjának reggelén a dorogi sportcsarnok előtt, hogy Lieber Tamás szervező és Varga László geológus-tanár vezetésével együtt vágjanak neki a Gerecse hegység mészkővonulatainak.

A még ereje teljében lévő csapat Dorog-Tömedékakna felé vette az irányt, majd rövidesen elérték a kék jelzésű, hóval borított turistautat, amelynek első állomása a Gerecse keleti részének legmagasabb pontja, a 455 méter magas Nagy-Gete volt. A hegygerincen haladva két kereszt is látható az út mentén. A csúcson lévő öt és fél méter magas, Göncz Gyula által készített vörösfenyő keresztet a budapesti szentimrevárosi egyház állította 2000. szeptember 10-én, Nagyboldogasszony tiszteletére. A hegycsúcs további nevezetességei a második világháborús német lőállások és egy nagy katonai bunker
maradványai. A túra első állomásán Varga László túravezető röviden ismertette a Dorogi-szénmedence és az azt övező mészkővonulatok kialakulásának történetét.

A terület földlemezét egykor a jelenlegi Afrika magasságában elterülő Thetis-tenger fedte. A vízben élő, meszes vázú élőlényeknek köszönhetjük mai kőzeteit, amelynek rétegei a földtörténet során a tektonikai mozgások hatására megtöredeztek, darabjai észak felé megbillentek, déli peremük pedig a térszín fölé emelkedett. Így jöttek létre a térség látványos délkelet-északnyugat csapásirányú mészkőhegyei: a Gete mellett a dorogi Kálvária-hegy, a Strázsa-hegy és a Hegyeskő is.

A túra a Gete meredek, a hó miatt különösen csúszós lejtőin haladt tovább, majd a Kis-Gete sárga homokköves útjai után a következő állomás a környék egyik legérdekesebb képződménye, a Tokod közelében magasodó, vastag pados triászidőszaki mészkőből álló szirt, a Hegyeskő volt, melynek csúcsáról szép panoráma nyílik a környékre.

A hegy Ebszőnybánya felőli oldalában lévő egykori kőbányában jól megfigyelhető a kőzet rétegdőlése, a kőzetanyag változatossága és a hévizes tevékenység nyomai. Itt szép kőzeteket is lehet gyűjteni, vagy a nummuliteszes mészkő alkotóelemeit, a népnyelv által Szent László pénzének nevezett ősi egysejtűek maradványai után kutatni.

A túra következő állomása a tokodi pincesor volt, ahol a túrázás mellett a borászkodásban is jeleskedő Süveges Flórián borait kóstolhatták meg a résztvevők, majd a sziklamászók és a csillagászok paradicsomaként is ismert Mogyorósi-szirtek felé folytatódott az egyre erőltetettebb menet. A mintegy száz méter hoszszan elnyúló öt-húsz méteres magasság közötti fenséges mészkősziklákról ellátni egészen Esztergomig, sőt a Felvidék tájai is jól látszanak.

Amíg a túrázók a panorámában
gyönyörködtek, Varga László elmondta, hogy a sziklák anyaga a földtörténeti eocénkorban kialakult édesvízi mészkő, amely az egykori mocsarak gazdag vegetációját vonta be, így a növényi maradványok lenyomatai ma is hűen tükröződnek a lyukacsos kőzetekben. A szirtek tavasszal botanikai látványosságokkal
is megörvendeztetik a kirándulókat, itt nyílik ugyanis az apró nőszirom, de sok zuzmót is láthatunk, ami a levegő tisztaságáról tanúskodik.

Mogyorósbánya után következett a túra legutolsó és egyben legnehezebben járható szakasza, a bajóti Öreg-hegy felé vezető út. A Gerecsében gyakori triászidőszaki mészkő egyik legszebb példája az Öreg-kő, amely a róla nyíló kilátás mellett vadregényes barlangjairól híres. A múlt heti túrának csak a legelszántabb résztvevői vállalták a barlangokhoz felvezető lépcsősor megmászását, őket azonban kárpótolta a régészeti ásatásokról híres, földtani, régészeti és botanikai értékei miatt védetté nyilvánított Jankovich-barlang, a hévizes eredetű zsombolyok és a Babits-forrásbarlang megtekintése.

Az elcsigázott túrázókat Kardos Jenő, a természetjárók szakosztályvezetője remek bográcsgulyással fogadta Bajót főterén, ahonnan nem sokkal 18 óra előtt különbusz szállította vissza a csapatot Dorogra.

Lieber Tamás szervező az eseményt követően elmondta: „Úgy tűnik, népszerű a természetjárás, csak alkalmat kell rá találni. A remek túracsapat láttán megfogalmazódott bennünk egy következő kirándulás, melynek célja a Börzsöny lesz és áprilisban vagy májusban kerül rá sor”.