Túraajánló Kismarostól Nagymarosig - Az ezerarcú Börzsöny

Forrás: Hídlap
Cikk írója: Gábor Éva
Fotók: Willant Zoltán
A dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) május 17-én geológiai túrát szervezett a Duna túloldalára, a Börzsönybe. A közel negyven résztvevő autóbusszal utazott el Kismarosra, onnan erdei kisvasúton folytatták útjukat Királyrétig, majd megkezdődött a mintegy 25 kilométeres, kilenc óra alatt teljesíthető gyalogtúra a rendkívül változatos tájakat, kiemelkedő ormokat, hosszan elnyúló gerinceket, szurdokokat, sűrű erdőket, hatalmas tisztásokat, csodás természeti képződményeket és lenyűgöző panorámát bemutató hegységben. Ezt az – akár részletekben is megtehető – kirándulást ajánljuk most olvasóink figyelmébe Lieber Tamás túravezető segítségével.

A Börzsöny

A Dunakanyar fölé magasodó Börzsöny jó megközelíthetősége, a viszonylag kis területen is megfigyelhető tájképi változatossága, valamint rendkívül bőséges turistaút-hálózata miatt hazánk egyik legkedveltebb túracélpontja.
A Börzsönyt a Kárpátok belső vulkáni övezetében találjuk, ez Északi-középhegységünk legnyugatibb tagja. Mivel környezetéből meredeken emelkedik ki, jóval magasabbnak véljük, mint amennyi valójában. Legmagasabb pontja a 938 méter magas Csóványos, ahonnan páratlan panoráma tárul a Dunakanyarra. A hegység 600 négyzetkilométer nagyságú tömbjét északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna határolja, míg keleten a Nógrádi-medence zárja le.

Hazánk egyik legfiatalabb, mindössze 15-18 millió éves hegységének geológiája összetett keletkezésre utal. Tömegének döntő többsége vulkanikus eredetű, de egyéb kőzetek is fellelhetők benne. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák, illetve tengeri képződésű üledékes kőzetek alkotják, efölött a földtörténeti ókor végén lerakódott, mintegy 250 millió éves üledékes kőzetek helyezkednek el, majd ezekre 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt pedig a miocén tenger üledékei rakódtak.
A nagyrészt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területen érintetlennek tűnő vadregényes tájak, több mint háromszáz forrás, ugyanakkor a közeli lakott területek nyüzsgése várja a túrázás szerelmeseit és a kevésbé gyakorlott természetjárókat egyaránt.

A természeti látnivalók vonzerejét fokozza a hegységet behálózó 760 milliméteres keskeny nyomtávú erdei vasúthálózat, melyet ma már szinte kizárólag turisták szállítására használnak. Közülük a Kismarosról Királyrétre tartó, 11 kilométer hosszú útvonalon, hazánk harmadik legidősebb kisvasútján kezdődik túránk első, egyben az izmokat legkevésbé igénybe vevő szakasza. A vonatok a most érvényes nyári menetrend szerint Kismarosról 8 óra 50 perc és 11 óra 50 perc között minden óra 50 perckor, 13 óra 50 perckor, 15 óra 50 perckor és 17 óra 50 perckor indulnak a hét minden napján, szombaton és vasárnap pedig 19 óra 15 perckor is. A menetidő 32 perc.

Királyrétről a Malom-völgyig

A Királyrétről a zöld jelzésű turistaúton indulunk el, és ezen haladunk egészen az 1929-ben épült Kisinóci turistaházig, majd itt rátérünk az Országos Kéktúra nyomvonalára, amelyen déli irányban műúton érünk be a másfél kilométerre fekvő Kóspallagra, a hegység legfiatalabb településére, több turistaútvonal csomópontjára.

A Márianosztra felé vezető országút elágazásánál balra, Kismaros felé haladunk tovább, majd az aszfaltos utat hamarosan elhagyva, középkorú tölgyerdőben, a Piroska-hegy irányába folytatjuk utunkat, melynek keleti oldalában az úgynevezett Sűrűségen kelünk át. Nyári nagy melegben a napsütötte aszfalt és a nyílt terep után jólesik a fiatal tölgyes árnyéka, amit bő fél órán keresztül élvezhet a túrázó. A hamarosan elénk táruló tágas, lenyűgöző szépségű Békás-réten vadvirágok, lepkék sokasága gyönyörködteti a szemet, távolabbra tekintve pedig a Magas-Börzsönyre, a Sas-hegy csoportjára, dél felé pedig a Duna túlpartján elterülő Visegrádi-hegységre látunk rá.

A kirándulás útvonala a Malom-völgyben vezet tovább, ahonnan hamarosan elérjük a Malom-völgyi patak felduzzasztásával létesített, szép fekvésű halastó gátját. A tó partjainál érkezünk a 25 kilométeres túra feléhez, ezért éppen itt az ideje, hogy a közelben lévő Fehér-kút forráscsoportjánál pihenőt tartsunk, elővegyük hátizsákunkból a szendvicseket és csillapítsuk szomjunkat tiszta forrásvízzel.

Aki itt hagyja abba a túrát Zebegénybe sétálhat le, és onnan a minden óra 3 perckor induló vonattal térhet vissza Kismarosra.

A Fehér-kúttól a Dömösi átkelésig

A pihenőt követően, a források mellett kisebb szintemelkedő leküzdésével juthatunk a 240 méteres magasságban fekvő Török-mezői turistaházhoz. A tisztás, amely remek táborozási lehetőséget biztosít, szintén több turistaút találkozási pontja, mi azonban továbbra is a kék jelzésen maradunk, amelyen tovább haladva hamarosan a fennsík peremére érünk. Az itt található egykori kőfejtők feltárásaiban érdekes ős-korall-kövületeket lehet megfigyelni.

A kék jelzés az egykori Csernák-kút forrásának oldalvölgyében felfelé vezet tovább. Meredek irtáson juthatunk egyre följebb, míg az 1977-ben épült, az autósok számára is használható panorámaútra nem térünk. A műút mentén haladva jutunk a Köves-mező kilátópontjára, ahonnan csodás panoráma tárul elénk: alattunk a Dunát, szemközt Visegrád nevezetességeit, a Fellegvárat és a Salamon-tornyot is jól láthatjuk, míg balra tekintve a Duna velünk azonos oldalán lévő Naszály-hegyet vehetjük szemügyre, amit sajnos semmivel sem lehet összetéveszteni az oldalában éktelenkedő kőbánya okozta tájseb miatt.

Innen az idős fekete fenyves mellett folytatjuk utunkat egy emelkedőn. A Nagy-síkságot elhagyva hamarosan a sárga jelzéssel futunk össze, majd együtt érünk a Világos-tér tisztására. Ezután erős kaptató következik, amely már a 482 méter magas Hegyes-tetőre vezet. Itt felmászhatunk a Julianus barát toronyba, amelyet az Encián Turista Egyesület a Magyar Turista Szövetség támogatásával állított 1939-ben. Az oldalcsigalépcsős kilátóról a Köves-mezőn látottnál is szebb kilátás nyílik az alattunk folyó Dunára, és annak legszebb magyarországi szakaszára, a szűk Dunakanyarra.

A túra legutolsó szakasza sem szűkölködik meglepetésekben és látnivalókban. Az Ürmös-réten való ereszkedés a mélyen alattunk futó folyó képével izgalmas látvány, ám a sziklaletörések óvatosságra és körültekintésre intenek, akárcsak a hegy lábánál futó vasúti töltés keresztezése. A kirándulást a Zebegényt Nagymarossal összekötő 12. számú főút mentén, a dömösi átkelésnél fejezzük be, ahonnan a Szobról Budapest, Nyugati pályaudvarig közlekedő vonattal juthatunk vissza túránk kiindulópontjára, Kismarosra. A vonatok minden nap 9 óra 6 perckor, 10 óra 6 perckor, illetve 15 óra 6 perc és 18 óra 6 perc között minden óra 6 perckor indulnak, a nyári hónapokban szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 17 óra 13 perckor és 18 óra 13 perckor is közlekednek.