Ani chýru, ani slychu po lesíku, Erdőnek se híre, se hamva

Szép, preklad: F. Cs.

Két évvel ezelőtt vágták ki a Garamkövesd irányába vezető út mellett díszelgő elöregedett, balesetveszélyes nyárfákat. Azóta újakat ültettek a helyükre és természetes úton is próbálják felújítani a kis erdőt. Szépen nődögélő fácskákról azonban nem beszélhetünk, az érintett területet benőtték a hajtások, melyek többsége a földben maradt törzsmaradványokból hajt. A szakemberek szerint az út mellett 40-50 év múlva lesz csak újra erdő. Sliva Judit Garamkövesd polgármestere anno olyan megegyezést kötött a fákat kivágó céggel, mely szerint a vállalat köteles újakat telepíteni a helyükre – mindez két évvel ezelőtt valósult meg.

Az érintett területen, tehát a vasúti hídtól kezdődően a település irányába, jól láthatók az út mellett lassan nődögélő fácskák, melyeket szinte rendezett környezet vesz körül. A mellettük lévő törzsek azonban nem éppen a legesztétikusabbak, ráadásul egy-egy útról való kicsúszás esetén nagyobb galibát is okozhatnak. Az idei télen hófogók híján többször is hóátfúvás alakult ki ezen a területen, nem egy kocsi pördült ki a földekre. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj.

2007 márciusában a Párkányból kivezető út és a Nánai út találkozása között is favágók jelentek meg. Az ott található erdő a párkányi plébánia tulajdonában áll, de a palárikovoi erdőgazdálkodás gondozásában van. Az erdészet termelésvezetőjétől Anton Molnártól akkor megtudtuk, hogy a kitermelésre biztonsági okokból volt szükség. A fáknak nagyobb szél esetén letörtek az ágai, és így a közelben lévő kerteket, hétvégi házakat és a közúti közlekedést is veszélyeztették. Negyven év körüli nyárfákról volt szó, amelyeknek az optimális élettartalma 35 év, ezt elérve belülről rothadni kezdenek. Molnár 2007-es ígérete szerint a kivágott fák helyére két év leforgása alatt új csemetéket telepítenek.

Az erdőgazdálkodási törvény szerint a kitermelőnek két éven belül be kell biztosítani azt, hogy az érintett területen újra erdő nőjön. Ez azonban nemcsak ültetést jelent, hanem természet úton történő pótlást és erdő felújítást is. Mint azt Rományik Györgytől, a Szlovák Erdőgazdálkodás kéméndi kirendeltségének az illetékesétől megtudtuk, a gondozásukban lévő térség a kertek között lévő T-alakú kis erdő, valamint az út melletti terület (a Nánai út kereszteződéséig). Ide kőrist ültettek, természetes úton pedig a fehérnyár és a juhar az, amit felújítanak. Régebben nyárfák voltak ezen a területen: a növények egyik feladata a kacskaringózó Garam vizének a felszívása volt. Ma, a „nagymarosi regulázás” után erre már semmi szükség, ezért esett a választás a nem sok vizet igénylő kőrisre.

Dva roky sú už likvidácii starých stromov popri hlavnej ceste smerom na Kamenicu nad Hronom. Namiesto nich sa zasadilo viac nových sadeníc, ale o kultivovaných podmienkach, estetickom pohľade stále nemôžeme hovoriť. Podľa odborníkov z tohto miesta sa vykľuje les až o 40-50 rokov neskôr.
Starostka obce Kamenica nad Hronom Judita Slivová pred dvomi rokmi uzatvárala dohodu s firmou poverenou likvidáciou starej aleje, na základe čoho spomínaná firma je povinná nahradiť staré, vyrúbané stromy novými. Síce môžeme byť už aj v súčasnosti svedkami pekne usporiadanej výsadby, ale kmene stromov pôsobia ešte stále neesteticky a pri doprave sú dosť nebezpečné.

V marci minulého roka sa objavili drevorubači aj na úseku medzi štúrovskou výjazdnou cestou a Nánanskou cestou. Tamojší les je majetkom štúrovského Farského úradu, o ktorý sa stará Lesné hospodárstvo z Palárikova. Vedúci výroby lesníctva Anton Molnár tvrdí, že pri likvidácii boli zohľadnené predovšetkým bezpečnostné aspekty. Koruny, konáre týchto stromov sa totiž neustále zničili kvôli veterným podmienkam, čím ohrozili cestnú dopravu a vystavovali nebezpečenstvu aj bližšie záhrady, víkendové domy. Stromy 40 ročnej topoľovej aleje, ktorej optimálna životnosť je 35 rokov, sa začali bútľavieť z vnútra kmeňa, preto bol potrebný výrub a dôsledná rekonštrukcia daného revíru v roku 2007 podľa dohody.

V zmysle zákona o lesnom hospodárstve firma poverená výrubom lesa je povinná behom 2 rokov zabezpečiť všetky predpoklady nového lesa. Toto však neznamená len sadenie, ale aj dôsledné nahrádzanie a obnovu lesa prirodzenou cestou. Ako nás informoval aj Juraj Rományik, spolupracovník filiálky Slovenských štátnych lesov v Kamenine, sa im prilieha aj lesík v tvare „T" medzi záhradami a revír pri ceste až po križovatku Nánanskej cesty, kde výsadba bola realizovaná jaseňom, topoľom a javorom. Pôvodne sa tu nachádzala topoľová alej z dôvodu absorpcie vody kľukatého Hronu, čo ale vďaka revitalizácii starého koryta Dunaja a vodnej elektrárne (Gabčíkovo - Nagymaros) sa stala zbytočnou a jaseň pritom vyžaduje aj málo vody.

Ako som už spomínala, zriaďovanie nového revíru sa realizovalo po ceste do Štúrova, ale niet ani chýru, ani slychu po kultivovanom lesíku či stromčekoch. Lesík je už minulosťou. Revír je obrastený rôznymi výhonkami stromov, zo zeme vyčnievajú pne niekdajších javorov. Novú alej by bolo potrebné preriediť, likvidovať pne, čo však závisí zase od finančných možností palárikovskej firmy. Rekonštrukčné práce by mali vykonať do roku 2010.

Szép, preklad: F. Cs.