Turisticko-informačná stránka Štúrova

Szerző és fotók: Rafael Balázs

Olajozottan megy ez az egész: rejtelmes meghívó, hiba nélküli megvalósítás: zöld-aktivisták tiltakoznak a szlovákiai Mohiban bővülő atomerőmű építkezései ellen. Állítják, hogy nincsenek pontos hatástanulmányok, hogy minket, itt élőket nem is igen kerestek, pedig hát beleesünk a körbe.

Vedúci výskumu: Prof. PhDr. Peter Romsauer, CSc. Autor nálezovej správy: Mgr. Noémi Pažinová, PhD. Mgr. Zuzana Borzová, PhD. Účelom archeologického výskumu bola záchrana archeologických pamiatok ohrozených stavbou, zahrňujúc komplexnú terénnu archeologickú dokumentáciu a základné vyhodnotenie všetkých archeologických situácií. Terénny archeologický výskum sa uskutočnil v miestach, ktoré boli priamo vymedzené pre stavbu t.j. len v južnej polovici predmetnej parcely a v mieste pokládky a prekládky inžinierských sietí a obslužnej komunikácie.

Svätý Štefan počas obdobia svojho vládnutia, v rokoch 1000 – 1038, zakladajúc počiatky uhorskej štátnosti každým rokom zvolával kráľovskú radu do mesta Székesfehérvár. Rada zasadala v dni nanebovstúpenie panny Márie, 15 augusta. Ladislav I. Svätý zmenil dátum zasadnutia na 20 august, v tento istý deň bol Svätý Štefan I. vyhlásený za svätého v roku 1083.

V dňoch 13.- 14. Septembra sa uskutočnil v Štúrove v areáli termálneho kúpaliska Vadaš v Oáze multikultúrne stretnutie so zaujímavým programom. Stretli sa tu takmer 80 účastníci z rôznych kútov Európy za účasti lektorky Dr.Patricie Bell z USA.

Zdroj: Časopis Štúrovo a okolie

Krajský pamiatkový úrad v Nitre a obec Chľaba usporiadali „Deň otvorených dverí" pri príležitosti Medzinárodného dňa pamiatok a historických sídiel, aby spropagovali svoje kultúrne pamiatky (vínne pivnice) a reprezentovali históriu a súčasnosť svojej obce. V roku 2007 zaradili 6 pivníc medzi pamiatky ľudovej architektúry, ktoré sa zaregistrovali do zoznamu Fondu národných kultúrnych pamiatok.

Forrás: hidlap.net - Pöltl Zoltán

Vannak történelmi emlékek, amelyek hitelességét szakemberek tucatjai támasztják alá kutatásaikkal, tárgyi bizonyítékokkal. Azután vannak olyan, távoli időkbe vesző események, amelyeket többen, többféleképpen magyaráznak, de nem vitatják megtörténtüket. És vannak azok a bizonyos dolgok, amelyek – a végletekig leegyszerűsítve – vagy megtörténtek, vagy nem. Az Erzsébet-parki három „gyógyító” kőfejre gyakorlatilag mindhárom megállapítás igaz, lássuk hát a városi legenda hátterét.