Čenkov Slovanské hradisko

júl
18

Na lokalite Mužla-Čenkov sa v 9. až 10. storočí rozprestieralo Slovanské hradisko, ktorého časti sa dnes nachádzajú na polohe Vilmakert a Orechový sad. Možno ho zaradiť medzi hradiská s dominujúcou strážnou a vojensko funkciou (Hulínek). Lokalita leží priamo na brehu Dunaja. Ide o polykultúrnu lokalitu, na ktorej bolo doposiaľ zistené osídlenie kultúry s mladšou lineárnou keramikou, želiezovskej skupiny, badenskej kultúry, skupiny Kosihy-Čaka, nálezy z prelomu staršej a strednej doby bronzovej, vekerzugskej kultúry, doby laténskej a obdobia včasného stredoveku - 9. až 12. storočia. Ide o jednu z mála výrazne vyvýšených polôh priamo na brehu Dunaja, medzi Štúrovom a Komárnom.

Posted By Willant čítať viac

Rímske klimatické optimum v Karpatskej Kotline

jún
27

Mestská štvrť AquincumMedzi rokmi 15. pred našim letopočtom a 395. nášho letopočtu rozšírilo smerom na sever svoju hranicu Rímske impérium. Usadili sa na pravom brehu Dunaja natrvalo a Dunaj sa stal hraničnou riekou. Vybudovali pozdĺž rieky cesty a obranné pevnosti, dodnes nazývané  Limes Romanum. K tomuto rozmachu značne prispela aj v tom čase prebiehajúca klimatická zmena. Dočasné oteplenie v Strednej Európe dokazujú viaceré archeologické a paleobotanické nálezy. V prvom storočí p.n.l. karpatskú kotlinu ovládlo suchšie a teplejšie počasie, podobné tomu aké dnes panuje v severnom taliansku. Toto dokazujú zhustené letokruhy pozostatkov dubov, nálezy mediteránnych rastlín ako sú figy, marhule, broskyne, slivky a hrušky, dokázané pestovanie hrozna na vysokých kordónoch. Toto dokazujú tak archeologické nálezy ako aj vyobrazenia na mozaikách a maľbách z tých časov. Podľa archeobotanických a archeologických nálezov vilových usadlostí z 3-4 stor. p.n.l. tu bolo rozvinuté ovocinárstvo a pestovanie viniča. Po páde rímskej ríše sa z časti zachovalo na území Panónie. Tradíciu pestovania orechov k nám priniesli Rimania. Ako prvý tu začali pestovať marhule, broskyne, čerešne, slivky a hrušky. Obľúbili si ale aj jablká a s obľubou ich množili a sadili. Našli sa aj pozostatky importovaných plodov, ako sú figy, datle a olivy. V obci Fenékpuszta sa našli aj kávové zrná, nemáme ale o tom žiadny písomný záznam.

Posted By Willant čítať viac

Római optimum éghajlati időszaka a duna mentén.

jún
25

A Kárpát-medence területén az  i.sz. 1. század végén  a korábbinál melegebb és szárazabb, nagyjából a mai észak-olaszországiéval megegyező időjárás köszöntött be. Ezt támasztja alá római kori tölgyfa maradványok rendkívül sűrű évgyűrű-szerkezete, mediterrán jellegű növények (füge, kajszi, barack, szilva, körte) bizonyított előfordulása, a szőlő magas, lugasos művelésének számos képi ábrázolása egyaránt. A régészeti és archaeobotanikai leletek tanúbizonysága szerint a 3-4. századi római villagazdaságok kertjeiben fejlett gyümölcs és szőlőtermesztés folyt. A rómaiak által meghonosított gyümölcsök a Római Birodalom bukása után sem pusztultak ki Pannónia területéről. Diótermesztésünket a rómaiak alapozták meg. A barackot is ők honosították meg nálunk. A sárgabarack ugyancsak római közvetítéssel jutott el hozzánk. A rómaiak nálunk is terjesztették a nemes cseresznyét, de a szilvát, körtét, almát is kedvelték és szaporították. A fejlett római kereskedelemnek köszönhetően import gyümölcsök maradványai is előfordulnak Pannóniában: füge, datolya, olajbogyó. Fenékpusztán szenesült kávészemeket is találtak már, bár erről csak szóbeli közlésből tudunk.

Posted By Willant čítať viac

Pamätné tabule ľadovej povodne z roku 1838 v meste Ostrihom a Štúrovo

jún
03

Históriu spúšte ľadovej povodne  poznáme najmä z udalostí v Budapešti. Barón Miklóš Wesselényi a gróf Széchenyi István v svojich pamätiach opísali udalosti takmer z minúty na minútu. Ako nastalo nakopenie ľadu, ako sa pretrhli hrádze, ako zaliala voda ulice. Preto sa často stáva, že túto povodeň nazývame Budapeštianska. Táto povodeň ale narobila škody po celej dĺžke Dunaja, od Nyergesújfalu až po Moháč. Medzi prvými zatopenými mestami bolo aj mesto Ostrihom. Ako pamätné memento ostali po celom meste v kameni zamrznuté ruky na mramorových tabuliach, ktoré ukazujú dátum a hladinu vody pri tejto udalosti. Vydajme sa spolu vypátrať, aký bol v tom čase skutočný stav Dunaja v tomto kráľovskom meste.

Posted By Willant čítať viac

Esztergom vármegye őstörténete a római uralom.

máj
20

A római uralom. A mindinkább terjeszkedő római birodalom a pannónok meghódítását is kitűzte czéljául. E feladat a brundusiumi egyezség alapján, Kr. e. 40-ben Octavianusnak lett kötelességévé. Ez pedig azért volt szükséges, mert a római tartományokból a száraz út erre vezetett Dáciába és a Balkán félszigetre.

A pannonok és dalmátok ezt tudván, folyton forrongtak a rómaiak ellen. Octavianus mostohafiát, Tiberiust küldte ellenök. Ez Kr. e. 11-ben mindkét nép ellen egyszerre harczolt s mindkettőt engedelmességre szorította. Ekkor Octavianus Dalmátiát Pannóniával és Moesiával együtt, Illyricum név alatt császári kormányzás alá helyezte és császári helytartót (legati augusti pro praetore) állított a provincia élére. Tiberius e győzedelmes hadjáratáért Kr. e. 9-ben diadalmenetben részesült. Octavianusnak e győzelemre vonatkozó szavait megőrizte a Monumentum Ancyranum. A császár így szólt: "Miután Tiberius Nero, mostohafiam, - ki akkor még hadvezérem volt, - a pannon népeket legyőzte, - melyekhez uralkodásom előtt római hadseregem nem jutott, - alávetettem a római nép uralmának és Illyricum határait a Duna folyam partjáig toltam elő." Illyricum tartománynak éjszaki határa azonban csak az Al-Duna és a Száva volt. Az ezen túl éjszakra fekvő vidék egész a Közép-Dunáig állhatott a római birodalommal szövetséges viszonyban, de nem volt még provinciaként bekebelezve. A római csapatokkal való folytonos érintkezés megismertette a katonai szervezetet és meghonosította a római nyelvet. Magyarország dunántúli részébe nyugat felől nyomúltak előre a rómaiak, még Augusztus idejében.

Posted By Willant čítať viac

Most v Kamenici nad Hronom

máj
02

risorgimento.pngNiekedy aj obyčajná, málo známa obec dokáže prekvapiť technickým unikátom, ktorý dlhé roky unikal našej pozornosti. Počas písania knihy o mostoch, pri hľadaní informácií o celkom inej konštrukcii, som často úplnou náhodou natrafil aj na zopár výnimočných historických stavieb, na ktoré sa už medzičasom zabudlo. Jeden z takýchto najväčších "objavov" bol aj železobetónový most postavený v rokoch 1907 - 1908 pri obci Kamenica nad Hronom (neďaleko mesta Štúrovo). V čase výstavby patril tento most medzi najväčšie železobetónové oblúkové mosty svojej doby.

Posted By Willant čítať viac

Stránky

Subscribe to Turisticko-informačná stránka Štúrova RSS